Délvidék
Adria-Dráva-Száva-Duna-Tisza vidékén
Jozef Tomko bíboros, a Népek Evangelizációjának Kongregációja nyugalmazott prefektusa a pápa különleges küldötteként szeptember 4-én, vasárnap délelőtt szentmisével zárta le az ünnepségsorozatot.

Ludbreg egy 3500 lakosú kisváros a varasdi egyházmegyében. Már a római időkben feljegyezték az itt lévő Castrum Iovia laktanyát. Ebből az időből származik „Centrum mundi” – a világ központja – elnevezése, amely ma is olvasható a helység honlapján.

A történelmi források szerint már 381-ben egyházmegye volt. 1334-ből származik az első írásos feljegyzés Ludbreg Szentháromságról nevezett templomáról. A ma is működő plébániatemplomot 1410-ben építették egy ősi római bazilika alapjaira. Egy évvel később történt az eucharisztikus csoda: a Batthyány-család palotájában lévő Szent Kereszt-kápolnában egy pap a szentmise bemutatása közben kételkedett az átváltoztatásban. Mintegy válaszként kételyeire, szeme láttára vér folyt ki a kezében tartott kehelyből. A szent relikviát ijedelmében elrejtette egy kőműves segítségével. Halála előtt azonban felfedte a titkot és a rejtekhelyet. A hívek tisztelettel adóztak az ereklye előtt. A Jézus szent vérének tulajdonított csodákat felírták az ún. Liber miraculorumba, a Csodák Könyvébe.

Szech János magyar nemes eljuttatta a relikviát és a leírt tanúságtételeket a Szentatyához. 1513-ban X. Leó pápa bullát tett közzé, amely elismeri az ereklye hitelességét és engedélyezi Jézus szent vére imádását.

1721-ben Strattmann Eleonóra grófnő értékes drágakövekkel díszített arany ereklyetartót ajándékozott a templomnak, a relikviát ma is ebben tartják.

A XVIII. században pestis pusztított a térségben. A horvát parlament ezért 1739-ben fogadalmat tett, hogy ha Isten megszünteti a járványt, akkor Ludbregben Krisztus jeruzsálemi sírjáról nevezett templomot építenek. A pestis megszűnt, de a fogadalom beteljesítése váratott magára.

Sok viszontagság után csak a demokratikus rendszerváltás idején, 1994-ben épült fel a kegyhely búcsúkápolnája. Az akkori zágrábi bíboros érsek, Franjo Kuharic döntése alapján a kápolnát Krisztus kínszenvedésének, halálának és feltámadásának szentelték fel. A búcsúra minden évben szeptember első vasárnapján, az ún. „szent vasárnapon” és az azt megelőző „szent szombaton” kerül sor.

A kegyhely és a csoda ismertetéséhez felhasználtuk Josip Gjurkan plébános, a kegyhely igazgatójának leírását, aki így fejezi be magyar nyelvű összeállítását: „Jézus szent relikviája mindannyiunk számára állandó figyelmeztetés, hogy erősödjünk hitünkben. Ne feledjük a Szentírás szavait, miszerint nem veszendő ezüstön vagy aranyon szabadultunk meg, hanem Krisztus drága vére árán. Legyen áldott Krisztus szent vére mindörökké! Viszontlátásra szentélyünkben, szép üdvözlet az Úrban!”

Vatikáni Rádió/Magyar Kurír

Szerző: andre | 2011. szeptember 6.